Megkülönböztetünk fix, rögzített fogpótlásokat és kivehető pótlásokat. Előbbiek az úgynevezett koronák, hidak, betétek – inlay –, utóbbiak a hétköznapi szóhasználatban protézisként emlegetett fogsorok.
A koronák a fogászatban alkalmazott helyreállítások között az egyik leggyakoribb pótlástípust jelentik. Készítésük során a fog koronai részének külső burkából kell foganyagot lecsiszolni úgy, hogy az annak helyére kerülő fogtechnikai munka újra az eredeti formához hasonlatossá tegye a megmunkált fogat. Több fogra elhelyezett és egyben elkészített koronát hídnak nevezünk.
Az előkészítés, preparálás során többféle módon járhatunk el, melyek közül rendelőnkben kizárólag a modernebb, ún. vállas előkészítési módot alkalmazzuk. Ennek során a fog nyaki részén körben kialakítunk egy párkányszerű, lapos felszínt, melyre a készülő korona szinte ráül. Legfontosabb előnye ennek a preparálásnak a hagyományos "tangencionális" csiszoláshoz képest, hogy biztosítja a felhelyezett korona maximális tisztíthatóságát, ezáltal jelentősen csökkentve a későbbi alászuvasodás esélyét. Az érintőleges csiszolásnál egy idő után szinte biztosra vehető a panasz, míg itt csak a páciensen múlik, hogy mennyire tartja tisztán a kérdéses területet.
Nemesfém és kerámia fogpótlások
A koronák hagyományosan fém vázra égetett kerámia borítással készülnek, de léteznek az esztétikai fogászat által előszeretettel alkalmazott fémmentes pótlások is. A fém váz rendelőnkben kizárólag Ni mentes fém ötvözetekből készül, ezáltal csökkentve a régen gyakran előforduló allergia jelentkezésének esélyét. Nagyobb precizitást és hosszabb élettartamot adnak a nemesfémre égetett fogpótlások, melyek tulajdonképpen aranykerámia fogpótlást jelentenek. Az arany előnyei a jó öntési tulajdonságokban, megmunkálhatóságban és bakteriosztatikus hatásában - mikro méretekben ugyan, de gátolja a szuvasodást okozó baktériumok szaporodását - mutatkoznak meg, emellett semmilyen esztétikai hátrányt nem jelentenek.